PROJEKT ADATAI

Projekt címe: Előregyártott szegmensekből monolitikus kapcsolattal kialakított híd- és alagútszerkezetek kifejlesztése

Projekt azonosítószáma: GINOP-2.1.1-15-2016-00821

Kedvezményezettek:
Hídtechnika Hídépítő, Karbantartó és Szigetelő Kft.
GEOSPECIÁL Építőipari és Szolgáltató Kft.

Helyszín: 8000 Székesfehérvár, Takarodó u. 4.

Összköltség: 326 355 000 Ft

Támogatás összege: 224 021 000 Ft Ft

Támogatás mértéke: 68,64%

A projekt kezdete: 2016.10.01.
A projekt befejeződött: 2018.09.30.

Irányító hatóság: Nemzetgazdasági Minisztérium

Közreműködő szervezet: Nemzetgazdasági Minisztérium

 

A PROJEKT LEÍRÁSA

A projekt témája: Gyári körülmények között, speciális anyagtechnológia (eco) alkalmazásával előregyártott, majd helyszínre szállított vasbeton elemekből álló, helyszínen monolitikus betonozási technológiával kapcsolt (nedves kapcsolat) híd, aluljáró, illetve alagútszerkezetek technológiájának és gyártási lehetőségeinek kidolgozása.

Szakmai háttér: Jelenleg az alagútépítés nemzetközi gyakorlatában kétféle technológia létezik: nyílt és zárt építés.

A zárt eljárás nagyobb mélységű, keményebb kőzetekben alkalmas és gazdaságos. A technológia során fúróberendezéssel csak maga az alagútszelvény kerül kifúrásra a meglévő és megmaradó kőzetben. Eleinte ezeket a hagyományos technológiák során dúcolás kialakítása mellett végezték: a földkitermelést azonnal dúcépítés, majd betonozás követte (német, belga módszer). Ennek az optimalizált változata az úgynevezett osztrák alagútépítési módszer (például: M4 metró, Budapest), amikor nem a teljes keresztmetszet került kiemelésre, hanem szakaszokra bontva, így az egyes részek azonnali betonozásával kiküszöbölhető a nagymennyiségű és időigényes dúcolat építése. Az említett módszerek mindegyik esetében helyszínre szállított, még képlékeny állapotú, úgynevezett transzportbeton bedolgozásával történt. A következő szakaszt csak a beton megszilárdulása után lehetett elkezdeni, ezért a módszer igen időigényes.

Az építési idő rövidítése céljából a gyárban előre elkészített vasbeton elemeket, úgynevezett tübingeket kezdtek el gyártani. Ezeket a fúrási munkálatokkal párhuzamosan a helyszínre szállítják, amiket egymáshoz illesztenek vagy kötőelem nélkül vagy az elemek összefeszítésével. Mindkét esetben előfordulhatott mozgás az elemek csatlakozásánál, illetve fenntartási problémák kezdtek jelentkezni (például beázás, korrózió, burkolatleválások).

A nyílt eljárás kisebb mélységben, omlósabb, kevésbé szilárd kőzetek, talajok esetén gazdaságosabb, mint a zárt módszer. Ebben az esetben eltávolítják a létesülő szerkezet teljes területének megfelelően a talajt, a munkaterületet ideiglenesen szabad rézsüvel, szádfallal vagy résfalazással támasztják meg oldalirányban. A megtámasztásnak a munkafolyamat teljes egészében állnia kell, illetve gondoskodni kell a munkagödör víztelenítéséről is. Magyarországon 2015-ig kizárólag transzportbetonból készült alagutak épültek, ami időigényes és költséges módszer. A technológia újragondolásával a monolit vasbeton elemeket előregyártott elemekre cserélték, amiket a helyszínre szállítást követően illesztenek össze. A nemzetközi gyakorlatban jelenleg szárazon, azaz kötőelemek nélkül illesztik össze az előregyártott szegmenseket (például: hatvani 3.sz. főút vasúti hídjának építésekor kialakított gyalogos aluljáró). A technológia nagy előnye a rövidebb átfutási idő, azonban az elemek közötti kapcsolat jelentős problémákat generál (vízszivárgás, korrózió, mozgás, elfordulás). A probléma kis fesztáv esetén, amikor az aluljáró elem legyártható egy elemként nem jelentkezik. További korlátozó tényező a szállíthatóság és emelhetőség, ugyanis emiatt 1-2 méternél hosszabb elemek nem használhatók.

Jelen K+F témája tehát a nagyobb fesztávú elemek esetén jelentkező problémák elkerülése új típusú kapcsolattal csatlakozó, speciális anyagból készülő, nyílt eljárásos aluljáró- és alagútszerkezet kifejlesztése.

A fejlesztés eredménye: A projekt során egy új típusú előregyártott elemekből álló, de monolitikus kapcsolattal kialakított híd- és alagútszerkezet kialakítási technológiájának megalkotása a cél. A korábban részletezett problémákra megoldást kínálna az összebetonozott, úgynevezett nedves kapcsolat, amivel elérhető az egyenteherbírás, a szerkezetek kisebb mozgása. Mindehhez szükséges egy speciális, környezetkímélő beton kifejlesztése. Az új építéstechnológiai rendszer alkalmazható vasúti-, közúti-, valamint gyalogos hídszerkezetek, alagutak és aluljárók gyors és gazdaságos építésére. A jelenleg előregyártott technológiával megvalósítható szerkezetekhez viszonyítva nagyobb méretű szerkezetek is építhetők lesznek kiküszöbölve a helyszíni kapcsolatok jelenlegi hiányosságait.

Továbbá az új technológia nagy mértékben szélesíti a rendelkezésre álló ismereteket a munkahézagok viselkedését illetően, illetve azokat adaptálja a tárgyi felhasználási területre.

A projekt jelentősége: A hazánkban épülő összes aluljáró nyílt építésű, hagyományos transzportbetonos monolit technológiával készült, egyedül egy épült előregyártott elemekből. A nemzetközi gyakorlatban már több száz ilyen alagút épült, de az elemek mind száraz kapcsolattal összeillesztettek. A fejlesztés várhatóan gyorsan el fog terjedni és mind itthon, mint nemzetközi szinten befolyásolná a nyílt eljárással történő alagútépítést.